Gratulálok a bátor bevállaláshoz! Én nem mernék így kiállni.
22 éves
Szakmai ajánlás
Napjaink magyar közoktatás fejlesztését számtalan kihívás, sok esetben csak hosszú távú, tudatos építkezéssel megoldható probléma jellemzi. Az iskola, amely tökéletesen leképezi a társadalom pregnáns nehézségeit, egyre eszköztelenebb fontos oktatási-nevelési területeken. A közvélekedésben ezek elsősorban oktatási kérdések: a tanulók szövegértése, problémamegoldó gondolkodása és sorolhatnánk a teljesítménymérésekben hiányosnak mutatkozó tudásokat. Van egy területe azonban az iskolai nevelésnek és így a fejlesztésnek is, amely értékessé teszi ezeket a tudásokat és ezáltal élhetővé a jövő társadalmát. Ezt nevezzük szociális kompetenciáknak.
A szociális kompetenciák fejlesztése a legnagyobb kihívás jelenleg a magyar iskolarendszer számára. A pedagógusképzés ez irányú tartalmai hiányosak, a jelenlegi pedagógus társadalom szakmai szocializációjában elhanyagolt és az iskolai gyakorlat hagyományos eszközeit nélkülöző (nincs tankönyv, nincs érdemjegy szociális kompetencia ügyben…) nevelési területről van szó. Miközben egyre többen értik és támogatják, hogy az országfejlesztés mindennapjai és stratégiái számára is nélkülözhetetlen egy elfogadó, toleráns, kulturáltan kommunikáló, diszkrimináció mentes társadalom építése, a sokasodó pozitív jövőkép mellett a mindennapok eszköztelensége jellemző.
Különösen igaz ez az oktatási-nevelési intézményekre. Empirikus kutatások tárják fel, hogy a mai közoktatásban érdekelt korosztályok még mindig egyértelműen elutasítják a társadalmi diszkriminációban érintett csoportokat, vagy hogy a felsőoktatásban résztvevő hallgatók számára a tulajdonhoz kötődő jogok sokkal fontosabbak, mint például az emberi méltósághoz fűződő jogok.
A fejlesztés stratégiája törvényileg biztosított. Az érvényes Nemzeti Alaptanterv „olyan iskola működését segíti megvalósítani, amelyben a demokratizmus, a humanizmus, az egyén tisztelete…a szolidaritás és a tolerancia értékei alapján szerveződnek a tanítási-tanulási folyamatok.” (Nemzeti Alaptanterv 6.o.) A szociális és állampolgári kompetenciák beemelésével és hangsúlyozásával „egyenrangú” fejlesztési feladattá vált a „sokféleség elismerése”, a „személyes előítéletek leküzdése”, az „emberi jogok teljes tiszteletén alapuló” és arra irányuló oktatás-nevelés.
Minden olyan társadalmi és pedagógiai kezdeményezés, amely ezeket a célokat segíti, nagy mértékben járul hozzá a magyar közoktatás , a magyar társadalmi megújulás hosszú távú és mindennapi sikeréhez hazai és európai perspektívában egyaránt.
A Melegség és megismerés program 2000 óta sikeres és egyedülálló módon küzd a társadalmi diszkrimináció ellen. A program célja olyan környezetet teremteni az iskolákban, ahol tiszteletben tartanak minden másságot, és ahol így a meleg, leszbikus, biszexuális vagy transznemű diákok semmiféle bántalmazást nem szenvednek. Alaptézisük, hogy a homofóbia az ismeretek hiányából ered. Céljuk az, hogy megismertessék a diákokat az LMBT emberek életének valóságával, és lehetőséget adjanak nekik, hogy ezzel kapcsolatos kérdéseiket feltegyék. Ugyanakkor az LMBT emberek jogait az általános emberi jogok keretébe helyezve igyekeznek érzékenyíteni a diákokat más kisebbségek helyzetére is.
Programjuk és annak fejlesztése nemcsak elhivatott és példaértékű, de értékesen és sikeresen járult hozzá eddig is az előítéletek csökkentéséhez, a hátrányos megkülönböztetéssel szembeni jogok védelméhez, a társadalmi elfogadás segítéséhez.
A fentiek alapján a pályázatot mind emberi, mind pedagógiai, mind tudományos minőségemben feltétlenül támogatom, és elfogadását kiemelten javaslom.
Dr. Szivák Judit
Egyetemi docens
ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar Neveléstudományi Intézet